Legalább 444 ezren fognak levélben szavazni, még egy hétig lehet regisztrálni
A legtöbben Romániából és Szerbiából fognak levélben szavazni. Nagy-Britanniából 1142-en terveznek így szavazni.
A legtöbben Romániából és Szerbiából fognak levélben szavazni. Nagy-Britanniából 1142-en terveznek így szavazni.
A járványveszély miatt többen levélszavazásra buzdítanak, de az amerikai elnök szerint az nem lenne tiszta játszma.
Az Alkotmánybíróság újra kimondta, hogy meg lehet különböztetni a választásokon a hazai lakcímmel rendelkező és nem rendelkező szavazókat. Ezúttal az európai parlamenti (EP) választásra vonatkozott a panasz.
Ötpárti egyeztetést tartottak hétfőn arról, hogy a külföldön élő magyarok is szavazhassanak levélben, de a Fidesz nem hajlandó változtatni a helyzeten, szerintük ez így rendben van. Kósa azt üzente, aki voksolni akar, az jöjjön haza, vagy menjen el a külképviseletre.
Átjelentkezni másik kerületbe, mozgóurnát igényelni, szavazási levélcsomagokat átvenni a követségeken, töröltetni magunkat a nemzetiségi névjegyzékből – ezt mind pénteken tehetjük meg utoljára.
Eddig csaknem 30 ezer levélszavazatot adtak le magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok, ezeket ma kezdi el ellenőrizni a Nemzeti Választási Iroda, de csak a küldemények külső, választót azonosító részét bontják fel, a szavazatot tartalmazó borítékot majd a választás lezárultát követően bontják fel.
Az első szavazatok már be is érkeztek a határon túliaktól.
A Nemzeti Választási Iroda hétfőtől kezdi meg a közel 264 ezer levélcsomag kiküldését a levélben szavazóknak.
Eddig 264 ezren kerültek be a választói névjegyzékbe a határon túli magyarok közül a kvótanépszavazáshoz, holott mintegy 700 ezer választópolgár lenne köztük.
A fideszes képviselők nem jelentek meg a Parlamentben, ahol hétfőn rendkívüli ülést tartottak volna a levélben szavazás kiterjesztéséről a külföldön élő magyarokra. Az ülés végül határozatképtelenség miatt elmaradt.
Orbán volt minisztere, Stumpf István ugyan nem szavazta meg, de az Ab végső döntése szerint egyáltalán nem gond, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezőknek bonyolult procedúrán kell átesnie, ha külföldről akarnak szavazni, míg a határon túli magyaroknak elég hozzá egy levél is.
A levélben szavazók közül nem mindenkinek sikerült megfelelnie a számos előírásnak, amit a választási törvény előír nekik. A választási iroda azt vizsgálja, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e a regisztrációnál megadottaknak.
231 ezer magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár regisztrált a névjegyzékbe - közölte a választási iroda elnöke.
Nem foglalkozik érdemben az Alkotmánybíróság egy külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező polgár panaszával, amit a levélben szavazás lehetőségének hiánya miatt nyújtott be. A testület öttagú tanácsa meglehetősen kifacsart érveléssel úgy döntött, rá nem vonatkozik a határon túli magyaroknak kitalált szabály, így nem is keletkezhetett jogsérelme emiatt. A döntés több százezer külföldön dolgozót érint, nekik marad a nagykövetségen szavazás.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok nem kérhetik a levélben szavazás rontott vagy sérült szavazólapjának kicserélését.
A 2014-es választáson a kettős magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, míg a csak magyar állampolgársággal rendelkező, de külföldön dolgozó választóknak ez tilos. Utóbbiaknak akár súlyos összegbe is kerülhet, hogy eljussanak a legközelebbi magyar konzulátusra, ahol leadhatják a szavazatukat, vagyis élhetnek állampolgári jogukkal. Képviselőket kérdeztünk arról, egyetértenek-e a választók megkülönböztetésével.